Idézetek a kritikából:

Dankó István, Kocsis Gergely és Vinnai András rendezése és játéka legalább olyan derűs és szórakoztató, mint a szövegkönyv, a legjobb Monty Python-filmek juthatnak róla eszünkbe.

A Magyar nátha azokról a történelmi korokról beszél, amelyeket a középiskolás tankönyvek a magyar nép hősi mitológiájába bugyolálnak.

Hogy például mit csináltak a magyar nomádok ezer éven keresztül, mennyire jött be István királyunknak a pápától kapott korona, miért írta Mikes Kelemen azokat a baromi unalmas leveleket Rodostón, mi van Kölcsey térlátásával vagy mekkora paraszt volt tulajdonképpen Dózsa György.

A XX. századdal ugyanis nem szabad viccelni, vagyis elég necces, nehéz úgy csinálni, hogy ne legyen belőle valami ízléstelen dolog.

Akárhogy is, a huszadik századot már nem lehet magyar hőstörténetként előadni, s ilyen formán nem is lehet kabarétréfa tárgyává tenni.

Puskás Panni kritikája a színház.net oldalon olvasható.