A járvány kapcsán kiderül: a magyar emberek génjei száz százalékban tartalmazzák a valós magyar történelmet, és egy Sorsprés nevű szerkezet segítségével ki is lehet nyerni azt belőlük. A Sorsprés lehet tehát a megoldás kulcsa, de, hogy születik-e megoldás, az csak a DEKK Színház Magyar nátha című darabjából derül ki. Megtekintésével választ kapunk arra a kérdésre is, hogyan kell lovat csalogatni, miért kell a magyaroknak hátrafelé nyilazniuk, amikor szemből könnyebb és mekkora paraszt volt Dózsa György. Az előadásról annak színészeit: Dankó Istvánt, Kocsis Gergelyt és Vinnai Andrást kérdeztük.
Hogyan emlékeztek a középiskolai történelemórákra? Vagy az már történelem?
VINNAI ANDRÁS: Nem emlékszem a történelemórákra. A történelemre sem. Egyetlen évszámot tudok: 1526-ban volt a mohácsi vész. Ja, és még az is eszembe jut, hogy 1222 Aranybulla. Na, ez már kettő.
KOCSIS GERGELY: Nekem csak rémálmaim maradtak erről. A mi időnkben kizárólag a lexikális tudást sulykolták. Az általános és a középiskolában a történelemtanulás számunkra egyenlő volt az évszámok megjegyzésével. Éppen azért utáltam különösen. Mert a történelem pontosan olyan volt, mint a matematika: ha nem tudtad az évszámot, akkor nem tudtad. Ott nem volt mellébeszélés.
DANKÓ ISTVÁN: Nem voltam kiemelkedő történelemből, ez az előadás azért is jó, mert nekünk is utána kellett néznünk néhány történelmi eseménynek, személyiségnek.
KOCSIS GERGELY: Viszont engem felnőttként érdekelni kezdett a történelem. Mostanában, ha felülök egy vonatra, biztos, hogy egy Rubicont veszek előtte az újságárusnál. Ma már több olyan folyóiratot is lehet kapni, amelyben érdekesen beszélnek a történelmi eseményekről, azok hátteréről, összefüggéseiről. Ezek szerint így is lehet.
Megesett, hogy nevettetek történelemórán?
DANKÓ ISTVÁN: Inkább féltem. Attól például, hogy kihívnak felelni.
VINNAI ANDRÁS: Én nem csak a történelemtől féltem, hanem mindentől, amit meg kellett tanulnom. És sohasem nevettem gyerekkoromban.
DANKÓ ISTVÁN: A gimnáziumban arra kellett koncentrálnunk, hogy megtanuljuk a történelmi eseményeket, évszámokat. Nem láttunk a dolgok mögé, arra nem maradt energiánk. Na, ezért nem volt érdekes ez a tantárgy.
KOCSIS GERGELY: Legfeljebb azokon a képeken nevettem, amelyeket a történelemkönyvemben átrajzoltam egy kicsit. Minden nő bajuszt kapott, a többiek szemüveget és színes fogakat.
Színészként játszottatok már súlyos és komoly történelmi személyiségeket?
VINNAI ANDRÁS: Egyszer játszottam egy királyfit.
Melyik előadásban?
VINNAI ANDRÁS: A Hamupipőkében.
A darabbal kapcsolatban megkerülhetetlen a kérdés: nem lesz abból honfiúi, honleányi sértődés, hogy tréfálkoztok a magyar történelem jeles eseményeivel, szereplőivel?
KOCSIS GERGELY: Aki eljön a Jurányiba megnézni ezt az előadást, biztosan nem azon gondolkodik, hogy miféle tabukat döntögetünk. Aki viszont fölidegesítené magát, azokhoz még az előadás híre sem jut majd el.
DANKÓ ISTVÁN: Szerintem, aki ezen az előadáson nem nevet, annak egyszerűen nincs humorérzéke. Ugyanis ismert történelmi eseményeket tekerünk meg egy kicsit. Hogy azokkal kapcsolatban mi a valóság, azt mindenki tudja.
KOCSIS GERGELY: Elég baj az, hogy egyáltalán ilyesmiről beszélnünk kell.
VINNAI ANDRÁS: Igaza van a Gergőnek. Akit mindez bántana, az nem valószínű, hogy eljut a Jurányiba. Aki meg eljön, azt igyekszünk megnevettetni.
Akkor nem féltek attól, hogy maradék húsvéti tojás vagy paradicsom repül a színpadra?
KOCSIS GERGELY: Szerintem a paradicsomhajigáló néző jobb annál, aki csöndben, magába fordulva unatkozik.
VINNAI ANDRÁS: Kíváncsi vagyok, mi lenne, ha egy néző bekiabálna valamelyik jelenetbe: „Na ezért tart itt ez az ország!” Mi pedig elkezdenénk improvizálni, és a továbbiakban úgy játszanánk a darabot, ahogy általában elképzeljük a tisztes magyar történelmet. Neki egy olyat játszanánk aznap este. De lehet az is, hogy egyszerűen kiküldenénk.
Kedvenc jelenetek? Kedvenc figurák?
DANKÓ ISTVÁN: Mikes Kelemen. És az ő rodostói levelei, amelyek ezúttal nem pont olyanok, mint…
VINNAI ANDRÁS: Nekem egy degenerált Habsburg főhercegnő a kedvenc figurám a darabban, aki elég furcsa értelmi szinten áll, és kislány létére nagy bajsza van.
KOCSIS GERGELY: Szerintem a legnagyobb találat Mátyás király. Aki nem azért öltözködik, hogy a nép közé járjon, hanem azért jár a nép közé, hogy öltözködjön.
DEKK Színház: MAGYAR NÁTHA
Írók: Litkai Gergely, Fehér Gáspár és Fehér Boldizsár.
A darab alkotói: Dankó István, Kocsis Gergely, Vinnai András,
Bemutató: 2018. április 6.
Helyszín: Jurányi Inkubátorház Nagyterem